Az elhízás fogalma és következményei

Az elhízás, más néven obezitás és a túlsúly napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémái közé tartoznak. A szlovákiai lakosság közel fele küzd ezen akadályok valamelyikével. Akárhogy is nehezünkre esik kimondani, de nem bújhatunk el a tény elől, hogy az obezitás évszázadában élünk. Az sem elhanyagolható, hogy epidemiológiai adatok bizonyítják, hogy az elhízás a halálozási rizikó faktorok egyike. Ennek a kialakulásában nagymértékű szerepet játszik az mozgásszegény életmód, munkahely, a mértéktelen táplálkozás, valamint a sporttevékenységek hiánya. Sok esetben a mozgás hiányát egyszerűbb kimagyarázni az: „Erre nekem nincs időm!” , „Nekem ez nem fog sikerülni!” kijelentések egyikével. Hidd el, hogy bármire lehet időd, amire csak szeretnéd! Tudod, a mai világ úgy működik, hogy amire szánsz vagy szakítasz időt, arra mindig lesz.

Én úgy gondolom, hogy három dolog a legfontosabb, hogy AKARD, TEGYÉL ÉRTE ÉS TARTS KI!

Mikor beszélünk obezitásról?

Az elhízás kialakulásában az örökletes anyagcserezavarok, a mozgásszegény életmód, a túlzott energiabevitel, valamint a rendellenes étkezési szokások számítanak kulcstényezőként. Tudományosan fogalmazva genetikai, idegrendszeri, endokrin és környezeti hatásokra kialakuló anyagcserezavar, amely az energiaháztartás eredeti egyensúlyának a módosulását okozza. A folyamat a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, amely a zsírtömegünk növekedéséhez vezet. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha a szükségesnél több, nagyobb energia értékű táplálékot fogyasztasz vagy csökken a testmozgásod mértéke, akkor az el nem égetett energia zsír formájában rakódik le a szervezetedben A nagyobb zsírtömeg további anyagcsere- és szabályozási zavarokat, majd betegségeket vonzz maga után.

E betegség esetében elsődleges vagy másodlagos elhízásról beszélhetünk.

Az elsődleges obezitás esetében legfőképpen a genetikai tényezők, a fokozott táplálékfelvétel, az inaktivitás, a rendszertelen életmód és a pszyché játszanak szerepet. A stressz, a flusztráció, az egyedüllét hozzá járulhat ahhoz, hogy az evést jutalomként, vigaszként éljük meg. Ránk törhetnek falánksági rohamok, amikor az éhség és a jóllakottságérzet közti egyensúly felborul. Ezt nemcsak a stressz, hanem például az épp a dohányzásról leszokók esetében a nikotinhiány is kiválthatja.

A másodlagos elhízáshoz az endokrin betegségek, valamint a centrális elhízás vezet. Az elhízásban csökken az inzulinérzékenység, romlik a glükóztolerancia, amelyek cukorbetegség kialakulásához vezetnek. A túlzott energia- és zsírbevitel során nő a vérzsírok mennyisége, amely elősegíti a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, az epekövesség, a vénás thrombosis kialakulását. A felesleges testtömeg az ízületi porcok állapotromlását is eredményezheti. A nők esetében menstruációs zavarok is felléphetnek.

Az elhízás két leggyakoribb formája ismert. Centrális vagy abdominális elhízásról akkor beszélünk, ha az elsősorban a hasra, zsigerek köré lokalizálódik. Ez a típus hajlamosít a magas vérnyomásra, a hyperlipoproteinaemiára, a cukorbetegségre, az alvási nehézlégzésre, valamint az ischaemiás szívbetegségre. Az úgynevezett körte típus főleg esztétikai problémát jelent, mivel a combra, csípőre rakódik le a felesleg.

Ki tartozik az elhízottak csoportjába? Mit nevezünk megfelelő/szükséges energiabevitelnek?

Forrás: www.origo.hu

Az elhízás tényének vagy annak mértékének a megállapítására egy nagyon egyszerű, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által validitált a testtömeg index (BMI) meghatározására szolgáló képletet használunk. Ezt bárki ki tudja otthon számolni. Ha nem akarod számolgatással tölteni az idődet, akkor az interneten számos BMI számoló programot találhatsz, melyhez nem szükséges számológép. Így pillanatok alatt megtudhatod, hogy megfelelőnek számít-e a testsúlyod.

Minden ember szervezetének a szükséglete és életritmusa más, így mindegyikünknek más és más mennyiségű szénhidrátot, fehérjét, zsírt, vitamint és ásványi anyagot kell elfogyasztanunk ahhoz, hogy a szervezetünk kifogástalanul működjön. Az ajánlott tápanyageloszlás egy napra 50-55% szénhidrátot jelent, amelynek csak 10%-a lehet energiát adó szénhidrát. A fehérjék estében a 15-20% -os mennyiség a megfelelő, valamint a napi elfogyasztott zsírmennyiség ne legyen több, mint 30%.

Forrás: www.bnm.sk
www.who.int